A történelem folyáman, az évszázadok alatt, az emberek a földön a láthatatlan hatalomba vetett hitük igazolásaként különböző Istenségeket szolgáltak az életükre kívánt megfelelő szerencse és pozitív áldás hatás megszerzése miatt. Az alapvetően semmilyen pontos ismeretet nem tartalmazó hitnézetek szájról-szájra és nemzedékről-nemzedékre történő átszármaztatott hagyományai tették jellemzővé generációkat,nemzeteiket, kultúrájukat. Az ember által felmutatott isteni hatalom elképzelés és annak hatalmi elismerése nem volt vitás évezredeken keresztül. Az Isten mint magasabb hatalom létezésének tagadása azonban már az Ókorban megjelent. (lásd Ateizmus)
Az évezredek korszakai alatt szolgált Isteneket az emberek olyan névvel látták el, amelyek számukra kifejezték a saját nyelvükön annak az adott Istennek a tulajdonságait és olykor isteni pozíciójának feladatait vagy hivatalát.
A földön mind ez alatt az idő allatt  kb.3700 isten név van feljegyezve. A 3700 isten imádata mutatta, hogy az ókori számos istenség különböző hivatalokat töltött be a ma már mítosz Istenek csoportjainak rendszerében és ezzel összhangban minden hivatalnak volt az égben annak megfelelő istensége. (1 Korintus 8:5)
Mózes aki egy ilyen rendszerű vallásos körülményben nőtt fel, szintén úgy értelmezte, hogy ezen istenek nevei az Istenek személyazonosságát tartalmazzák és ez hasonlóan az embereknél alkalmazott név megkülönböztetés miatt van a létezésük mennyisége miatt.

Ennek a körülménynek az ismerete segít megértenünk azt, amikor a 2Mózes 3:13-ban ezt kérdezte a vele komunikáló személytől: ".. mi a neve? mit mondjak nekik?..."A kérdés világosan mutatja azt, hogy fontosnak tartja a megkülönböztetést a nevek között, egy olyan helyen ahol tudva lévő, hogy az adott uralom a multi Isten kultusz rendszere szerint él.
A kapott válasz viszont egy nagyon fontos pontra hívja fel a figyelmünket. A 2 Mózes 2: 14-ben ezt olvassuk:".... és mondta Isten Mózesnek:

 

 

 

 

 

 

Egyiptomi Fárao ábrázolás. Hitük szerint égi istenség testi megvalösulása

 

Egyiptomi Istenek Ókori alakjainak ábrázolása
YHWH tetragram Ó heber nyelven papírusz töredéken

"VAGYOK AKI VAGYOK"

és mondta: ....A "VAGYOK" küldött engem Ti hozzátok"


A válaszában a személy olyan módon válaszol, ami egyértelműen különbséget tesz Ő és a Mózes elmélyében élő Istenek között. A Vagyok küldött....kifejezés tisztán meghatározza a különbséget Egyiptom Istenei és azon Isten között aki Mózeshez beszélt* angyalon keresztül. Míg Egyiptom Istenei nem létezőek,,csakis fantázia, emberi agy szüleményei voltak amit lázadó égi teremtmények szuggesztciói tápláltak a velük kapcsolatban alkalmazott isten cím "bizonyos értelemben" alapvetőn megalapozatlan volt.** A szeméy aki Mózessel beszélt, azzal az egyszerű vonással tett különbséget az egyiptomi fantáziák és Önmaga között, hogy Ő az aki van. Az itt alkalmazott Héber szó jelentése szószerint :.." Annak bizonyulok akinek bizonyulnom kell. " Mivel a létező személynek nem kell bizonyulnia vagy bizonyítás utján megvalósulnia igy az értelme az írás szövegnek a "Vagyok Aki vagyok" szerkezetre enged következtetni.Ez a minőségi bizonyításra egyaránt vonatkozik .Istennek nincsen szüksége bizonyításra függetlenül attól hogy Izraellel töbször bizonyította a külünbséget más istenek és maga között. Az annak "bizonyulok" jelentés árnyalat így szintén helyes, ha Izrael történelmét vizsgáljuk.

Az Isten aki válaszolt Mózesnek, egyáltalán nem tartotta fontosnak azt, hogy valamilyen azonosító neve legyen. Míg az embereknek van, addig a világegyetem teremtőjének nincsen szüksége névre a megkülönböztetésre. Miért?....a fent kimutatott válasz a tényt egyértelműen megvilágítja. Míg a teremtmények mindegyike különbözik egymástól és ezért az égiteremtmények esetémben születési adatuk a nevükben van, az alkotónak nincsen meghasonlási alapja a létezésben. Mivel másik ilyen személy nincsen aki az Ő személy azonosságának a tisztázása alapján lenne azonosítva, ezért egyertelmű, hogy neki sem kell ilyet hordania, mintha meg kéne Őt különböztetni valakitől is.Megfigyelhetjük hogy a gyermek az apját sosem néven nevezi. Az "apa" kifejezés mutatja a teljes kapcsolat megvalósulást a név használat helyett. Természetesen Isten és Izrael nem voltak Apa fiúi kapcsolatban ezért később, Isten nevet adott magának a megkülönböztetésre.

A JHWH Tetragram

A fent közölt érvelésre azonban azt mondhatják némelyek, hogy "....Istennek igenis van személyes neve...."- senki nem állította ennek ellenkezőjét.
A Mózes által ie.1512-ben írt könyvben (Exodus) láthatjuk, hogy a beszélgetés folytatásánál Isten mégis ad magának egy azonosítót, ami alapján a különbséget tovább szélesíti. (2 Mózes 3:15)

Mózes 1:26,27